Lakatos Viktória: A dombóvári ifiről... (MIX 2002. márc.)

Az ifi 16+2 (Szabó Bandi és Klári) tagból áll, ebből ketten külföldön vannak (Eckert Andi Németországban, Kiss Gyula Angliában), de azért vagyunk még páran rajtuk kívül. Hetente egyszer találkozunk pénteken, ha nincs más program, pl.: alliansz, ökumenikus imahét. Aktívan kb. 8-10-en jövünk össze alkalmanként.

Éneklünk - nagy fájdalmunkra gitár nélkül -, esetleg Bandi kísér zongorán (végülis szép az énekhang). Miután áthangolódtunk az ifire, kellemes eszegetésbe és teázgatásba fogunk, közben halk beszélgetés folyik. Majd mikor már senki sem eszik, jöhet a szellemi eledel, mert ugye nemcsak kenyérrel él az ember. Klári vagy Bandi beszél egy Igéről, utána körkérdéssel, csoportos beszélgetéssel keressük meg közösen az "aranyrögeit", monda-nivalóját. Egy hónapban egyszer filmet nézünk, és szintén megbeszéljük a tartalmát, lényegét, hogy kinek mit jelentett.

Ifjúsági óránkat 1-2 énekkel, imádsággal zárjuk, majd a következő péntekig búcsút veszünk egymástól. 8-9-en a vasárnapi istentiszteleten is résztveszünk. Igeolvasással, versmondással vagy egy ifjúsági énekkel tesszük azt "mássá".

Orsós Kriszti feladata a születésnaposok köszöntése, amit lelkiismeretesen végez, és szép Igékkel kíván boldog szülinapot. A gyerekmunkába többször bekapcsolódunk segítőként. Az ifjúságnak fontos szerep jut a gyülekezeti napokon, ünnepeken, részvételünk üdítően hat az idősebb korosztályra is.