Lakatos Judit: A metodizmus forrásvidékén:
Anglia Egyháza (MIX 2002. szeptember)
A felséges Anglia ragyogó napsütéssel és meglepő kedvességgel fogadott
néhány héttel ezelőtt. Változatos keresztyén közösségeiben szívélyességet,
baráti fogadtatást találtam. Az anglikán istentisztelet katolikusokat idéző
rítusai közepette név szerint köszöntöttek, mint ha egy magyar metodista
gyülekezetbe érkeztem volna, úrvacsorát vehettem velük, míg CD-ről énekelt
az anglikán kórus.
Ma már alig van különbség az anglikán és más protestáns egyházak között.
Hívők és keresők együtt ülnek a templomok padjaiban. A metodista templomok
méreteivel, impozáns külsejével vetekszenek bármely anglikán templommal,
csak korban maradnak le mögöttük. Azon tűnődtem, mit szólna vajon John
Wesley háromszáz év változásaihoz? Az anglikán egyház egykor kivetette
magából a megújulást akaró metodista közösségeket, s most testvérként
öleli őket magához.
Honnan is ered Anglia Egyháza?
Ismerős a történet kezdete. Borongós idők jártak akkoriban Angliában.
VIII. Henrik hiába várta a trónörökös megszületését, ezért egy
akkoriban egyáltalán nem ritka lépésre határozta el magát, és kérte házassága
felbontását. VII. Kelemen pápa azonban félve V. Károly, a fél világ fölött
uralkodó német-római császár, az angol királyné unokaöccse haragjától,
nem adta áldását Henrik és Aragóniai Katalin válására.
A király szövetségesekre talált a pápai fennhatósággal elégedetlen angol
főpapságban, s egy rendelettel 1531-ban magát az egyház fejévé nyilvánította.
Henrik magánéletét a lépés nem oldotta meg, még porba hullt néhány feleség
feje, míg megszületett a későbbi VI. Edward, a pápai fennhatóság azonban
egyszer s mindenkorra megszűnt.
Az angol államegyház, s erről már kevesebb szó esik, véres időszakot élt
át ezek után. A reformáció szellemében feloszlatták a szerzetesrendeket,
kisajátították az egyház vagyonát. A hitelvek, a szertartások megreformálására
azonban csak Henrik halála után, Thomas Cranmer canterbury érsek irányítása
alatt került sor. Luther, Zwingli majd Kálvin tanai ekkor terjedtek el a
szigeten. A katolikus érzelmű Véres Mária uralkodása alatt támadás indult
ugyan a reformáció ellen, ez azonban nem bizonyult tartósnak. Az angolokkal
szemben álló katolikus íreken, és az angoloknál is radikálisabb, kálvinista
skótokon kívül az ország nagy része, s a nemesség az új egyház, Anglia
Egyháza hívéül szegődött.
1829-ig Nagy-Britanniában a katolikusok nem élvezték a törvény előtti
egyenlőséget, mellőzött kisebbségként éltek az országban, s mind a mai
napig uralkodó csak protestáns lehet.
A felemás reformáció után később számos reformmozgalom született az
anglikán egyházban, gondoljunk a történelemkönyvekből ismert puritánokra,
presbiteriánusokra, independensekre. A polgári forradalom korának szülötte
a baptista egyház és a kvékerek (reszketők) közössége is, s a legnagyobb
hatású mozgalom, talán nem tévedünk nagyot, ha ezt mondjuk, a metodizmus,
John Wesley-vel George Withefielddel az élen.
A metodista mozgalom az egész XIX. századi angliai ébredésnek ösztönzője
lett. A pogánymisszió, a bibliaterjesztés, a rabszolgaság eltörléséért
folyó mozgalom mind ebből merítette impulzusait. Anglia vallási élete
hihetetlenül sokszínű a sokféle megújulási mozgalom után, amelyeket
felsorolni is nehéz, s mindnek van nyoma kisebb-nagyobb közösségek, egyházak
formájában.