NAGY VILÁG                                                               

2003. április

  

Az éj leple alatt...

Csernák Zsófia  

 

Talán időpocsékolásnak tűnik, ha bele-gondolunk, hogy mennyi időt töltünk alvással. Ha átlagosan napi 8 órával számolunk, akkor életünk harmadát. Mire valaki 15 éves lesz, már 5 évet aludt, mire 30 éves lesz, már 10-et, mire 60 éves lesz, már 20 évet. Hát igen, szinte el sem lehet képzelni. Persze az egyéni alvásigényeink sok mindentől függnek: a nappali aktivitásunktól, attól, hogy mennyit dolgoztunk, mennyit idegeskedtünk a nap folyamán, na meg  a gyerekkori szokások szerepe sem elhanyagolható.

 

Az alvászavarok gyakorisága az életkorral nő, a középkorúak 40-50%-a szenved ilyen jellegű problémák miatt. Ez tulajdonképpen civilizációs ártalom; az okok között szerepel a túlhajszolt élet, a különböző élvezeti szerek túlzott fogyasztása és a szorongás is. Az alváshiány (orv.: insomnia) különböző problémákhoz vezethet. Az egyértelmű, hogy fáradtak, esetleg zavartak leszünk, nem tudunk kellően összpontosítani. De ez nem minden. A túl kevés alvás együtt járhat fejfájással, szédüléssel, depresszióval, ingerlékenységgel, agresszív viselkedéssel. Okozhat hallucinációkat, és mindemellett megnő a fertőzések kockázata is, hiszen az alvás egyik velejárója a szervezet ellenállóképességének megnövekedése. Az alvás tehát egy olyan megújító folyamat, ami mindenki számára nélkülözhetetlen. De mi is történik pontosan "az éj leple alatt"?

 

Ha hivatalosak akarunk lenni, akkor az alvás egy olyan nyugalmi állapot, amelyben elvesztjük mind az öntudatunkat, mind a cselekvőképességünket, és jellegzetes agyi hullámmintázat jellemzi. (na ez az a rész, amiben most nem fogunk elmélyülni) Az alváson belül két szakaszt lehet elkülöníteni az agyi hullámok és a szervezet viselkedése alapján: a lassú hullámú fázist, ami a mély alvás időszaka és a REM (rapid eye movements) fázist, mely a gyors szemmozgásokról kapta a nevét. A két szakasz teljesen különböző. A mély alvás a test nyugalmát szolgálja. Jelentős energiamegtakarítást jelent a szervezet számára, hiszen csökken mind a pulzusszám, mind a vérnyomás, mind a légzésszám. A vese kevesebb vizeletet választ ki, csökken a nyál- és gyomornedv elválasztás. A vázizmok többsége elernyed. Gyorsulnak viszont a regene-rációs, gyógyulási folyamatok (pl. a sebgyógyulás), és növekszik egyes hormonok termelődése is. Ilyen pl. a növekedési hormon.(Ezzel kapcsolatban megfigyelték, hogy azok a gyerekek, akik kevesebbet alszanak, a fejlődésben visszamaradottabbak, mint társaik.) A REM fázisban egészen más dolgok történnek velünk. Azért hívják gyors szemmozgások fázisának, mert - bár szemhéjunk csukva marad - a szemünk ide-oda jár. Ebben a szakaszban aktiválódik az agyműködés, szaporább lesz a légzés és a szívverés (akár rendszertelen is lehet). A kéz, láb és arc izmai gyakran megrándulnak, ilyenkor motyoghatunk vagy beszélhetünk is akár. A két szakasz  felváltva jelentkezik, az éjszaka során 4-6x. Méghozzá úgy, hogy a REM fázis kb. 1,5 óránként jelenik meg és 15-20 percig tart. Ahogy a reggel közeledik, a mély alvás egyre rövidebb és felszínesebb lesz.

 

Ami még az alvás szóról eszünkbe juthat, az az álom. És ez az éjszaka "legérdekesebb történése"... Minden éjszaka mindenki álmodik valamit, főleg a REM fázisban. Mély alvás esetén az agyműködés gondolkodásszerűbb, nem kísérik bizarr képek, érzelmek. Amit mi álomnak nevezünk, a REM fázisban történik: ez olyan hallucinatórikus. Az álmok általában képekből állnak, hangok, szagok, ízek csak ritkán jelennek meg. Többségük fekete-fehér. Sokszor álmodunk kilátástalan helyzetről - pl. futni próbálunk, de nem mozdulunk, felkészülés nélkül kell vizsgázni stb. Illetve jellemző lehet az egyensúly elvesztése - elesünk, zuhanunk. Álmainkra csak akkor emlékszünk teljes részletességgel, ha a REM fázisból ébredünk fel (tehát akkor, mikor álmodunk). Ha 5 perccel a REM után ébredünk, csak egyes részletekre emlékszünk, ha pedig 10 vagy több perc múlva, már arra sem emlékszünk, hogy egyáltalán álmodtunk valamit.

 

Az álmok jelentőségét és jelentését sokan, sokféleképpen kutatják, ennek ellenére csak halvány elképzelések vannak... Egyrészt az álmok tükrözhetik az elmúlt néhány nap eseményeit, ahogy a tudattalan elme visszapörgeti a dolgokat. Másrészt pedig ekkor folyik annak a rengeteg információnak a szétválogatása, amik előzőleg értek minket. A felesleges információk kitörlődnek, a lényegesek pedig kiválogatódnak és az emlékezet részei lesznek.Ezért is érdemes vizsga előtt jó nagyot aludni! (Vagy ha valaki szereti végigtanulni az utolsó éjszakát, akkor előtte való nap) Így megkönnyítjük a dolgunkat - mármint az információraktározást.

 

Búcsúzóul annyit, hogy aludjatok eleget - persze azért nem túlzásokba esve... Mondom ezt én, aki híres vagyok az éjszakába nyúló "virrasztásaimról"...