HIT-ÉLET
2003.
január
Határon
innen és túl
Kiss Gyöngyi
Megint
átléptünk egy határt. Vagy talán így kellene írnom: megint átléptünk
újra egy határt. Mint minden évben. Csak minden évben máshogy nevezzük.
Most úgy, hogy 2003.
Miben
más Január, mint December volt? Semmiben? Vagy talán nekünk sikerült "újat
kezdeni"? Más most az életünk a határon túl, mint a határon innen
volt?
Ami
megtörtént, megtörtént. Nem tehetjük nem megtörténtté
cselekede-teinket, nem kimondottakká szavainkat, csak nem megvalósultakká
megvalósu-latlan gondolatainkat. Voltak mögöttünk örömök, de voltak
problémák is, voltak gondok, de voltak bizonyságok, voltak megpróbáltatások,
de megláthattuk az Istent. Ez volt 2002. De ezek is mi voltunk. Most
fogadkozunk. Vagy talán így: most ismét fogadkozhatunk. "Ha", "mert", "de",
"és", "mivel", "hogy", ...
és következnek a decemberre már úgyis elfelejtett ígére-teink.
Vagy még emlékezünk, mit fogad-tunk egy évvel ezelőtt? Most újra megpró-bálhatjuk.
Megpróbálhatunk: többet Bibliát olvasni, többet imádkozni, jobban
szeretni, vagy csak "jobban" hinni. Újra kezdhetünk mindent. "Újrakezdeni."
Mit is jelent ez? Akaratlanul is feltesszük Nikodémussal a kérdést: Hogy
születhet újjá az ember, hogyha vén? Új életet kezdeni semmi-képpen nem
azt jelenti, hogy újra megszü-lethetünk. Talán épp elég volt egyszer is.
Még csak nem is azt, hogy új barátokat keresünk a régiek helyett, hogy
iskolát vagy munkahelyet váltunk, vagy hogy kifordítjuk alapjából az életünket.
Új életet kezdeni azt jelenti: megváltoztatom az életem minőségét. És
hogy hogyan tehetem ezt? Elhatározással? Részben. Legnagyobb részben. "Ami mögöttem van,
elfelejtem" mondja Pál.
Azért, hogy ami előtte van, annak teljes erejéből feszülhessen neki. Ha
nem felejti el a múltat, az a jövőben is a múltba fogja vissza-húzni. Ha
nem felejti el, a jövője is a múltjáról fog szólni.
Pál múltja a keresztyénüldözés és az isten-tagadás volt. Nekünk "csak" 2002. Mennyi minden történt ez alatt az egy év alatt! 2003 sem lesz unalmasabb. Egy újabb lehetőség amit Istentől kaptunk, egy újabb idő arra, hogy "megtérjünk", hogy "hihessünk", hogy alkothassunk, hogy önmagunkká válhassunk. És egy újabb idő, hogy emlékezhessünk, hogy ismét vagy először megfogalmazzuk kik is vagyunk. (Wesley János 300. születésnapján mi is, együtt metodisták.) Új célokat keresünk, új kapcsolatokat nyitunk, vagy talán lezárunk valami régit. Hogy miben lesz más 2003, az csak rajtunk múlik.