2004. március

 

Szabó Pál

Nem értem Istent...

személyes vélemény Boris Trajkovszkij 2004. február 26-i tragikus halála kapcsán

 

 

Borisz Trajkovkszij életéről

 

Trajkovszkij, aki 2002-ben metodista békedíjat nyert (World Methodist Peace Award) aktívan dolgozott a békéért és a politikai stabilitásért mind Macedóni-ában, mind az egész Balkán tekintetében. Megpróbált kapcsolatokat építeni a különböző etnikai és vallási csoportok közt, a keresztyén hite alapján.

 

1980-ban végzett jogi karon a St. Cyril and Method egyetemen. Később több nemzetközi konferencián is résztvett konfliktusmegoldás, vallásszabadság és vallástolerancia témakörben. Külügyminiszter-helyettesként végzett híd-építési erőfeszítései segítettek az albán szavazatok elnyerésében, és az 1999-es választások megnyerésében neki. Két évvel később tevékenyen munkál-kodott a macedón szláv többség és az albán kisebbség közt létrejövő NATO békében. Később az ő hatására fogadták el az új alkotmányt, amelyben elismerték az albán kisebbséget, és a főbb nem ortodox vallási csoportokat: a római katolikusokat, a protestánsokat, a zsidókat és a muzulmánokat.

 

 

Olykor tényleg nem értjük. Hisz még csak 47 éves volt, még szép jövő állhatott volna előtte. Amikor olvastam a hírt csütörtök délelőtt, elég mélyen érintett és sok gondolatot ébresztett bennem.

 

Még régen egy Metodista újságban olvastam a cikket, hogy Macedóniában az új elnök metodista, és hogy egy Bibliai idézettel kezdte az első beszédét. Már akkor is úgy gondoltam, hogy ilyen pl. nálunk nem volt, legalább is mostanában nem. Azután a külföldi hírek közt a macedón vonatkozásúaknál mindig eszembe jutott, hogy az elnök metodista. Azután jöttek azok a hírek, amik arról szóltak, hogy az albánok és a szláv többség kapcsolata nagyon megrendült, és hogy háborús helyzet állt elő. Akkor arra gondoltam, hogy talán nem hiába lett elnök, és hogy pont neki kell végigvinnie ezt a helyzetet. Utána már csak azokat a híreket hallottuk, hogy a konfliktust sikerült háború nélkül megoldani. Azt hiszem, hogy ez nagyban köszönhető neki, és Istennek, aki megáldotta a munkáját.

 

Máig ha ezekre visszagondolok, az jut eszembe, hogy tudunk egy másik metodista elnökről, aki egészen másképp kezelte, kezeli a konfliktusokat, és épp ezért is inkább Boris Trajkovszkij volt előttem példa egy keresztyén elnökre, mint a másik. Most, amikor a halálhírét olvastam, ezért is fájt többek közt, hiszen egy követendő példával lettünk szegényebbek, mi metodisták, és főleg közép-európaiként, hisz azonos centrálkonferenciához tartozunk velük. Ám a halálhír mellett mondtak még egy macedón vonatkozású hírt is, ami szintén meglepett: beadták az európai uniós csatlakozási kérelmüket. Hát nem csoda, hogy néhány év alatt egy ország honnan hova jutott?

 

Ennek kapcsán merült fel bennem, - főleg, mert a közelmúltban olvastam végig a Királyok könyvét - hogy mekkora hatással lehet egy igaz keresztyén vezető az országra, hogy Isten megáldhatja a tetteit, cselekedeteit, és hogy az áldás hiánya nem vezethető-e ezekre is vissza, hogy a vezetőink nem azt teszik, ami az Úr szemében helyes. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne imádkozhatnánk Istenhez az országunk vezetőiért, a parlamenti pártok vezetőiért, képviselőinkért, hiszen nagyon nehéz keresztyénnek meg-maradni magas pozícióban, és tényleg szolgálatnak tekinteni a pozíciót, és nem személyes hatalomnak.

 

Eszembe jutott, hogy pl. Jósiás király, aki Isten szerit cselekedett, élt, uralkodott simán elesett Nékó fáraó ellen a megiddói csatában. Pedig a Biblia  olyanokat ír róla, mint semelyik más királyról. Tehát Isten terveiben akkor az volt benne, most ezt engedte meg, és Ő tudja, hogy mit szeretne vele elérni, és Boris Trajkovszkij teljesítette küldetését, amiért Isten abba a posztba helyezte.