A Metodista Ifjúsági Közösségek Szövetségének havilapja
Ára: 100 forint
2001. október 1.
 
I. évfolyam
2.szám
 

 

Schauermann Péter: „...Véget ért az amerikai álom...”
Csernák Zsófia: „...A legfontosabb persze mi más is lehetne...”
Khaled Abdo László: „...Ha ezt Wesley látná... Szegény...”
A. N. és K. H.: „...persze némi aprósütemény társaságában...”
Siptár Miklós: „...egyszerûen belesuttogta az énekes fülébe...”
Gál Krisztina: „...Azt ígérte, örökké fog várni rám...”
Kovács Zoltán: „...így pihenés helyett, táncolnom kellett...”
Lakatos Judit: „...És most megvan a hiányzó láncszem...”
Zimre Gyula: „... egyedülálló csoda e világban...”
   
 

Kedves MIX-keverõk!

Annyi már bizonyos, hogy november 3-án 10 órakor a Kiscelli utcában találkozni fogunk mindazokkal, akik az ifjúsági misszió gondolatára fogékonyak. Sok minden csak homályosan dereng ezügyben bennünk. Saját töprengéseimet azért tenném most közzé, mert úgy gondolom: jó lenne már elõtte a MIX hasábjain egyfajta vitafórumot nyitni. Az így ismertté váló nézeteket vehetnénk aztán kiindolópontul, gondolhatnánk tovább novemberi találkozónkon. A hangzatos címet bocsássátok meg nekem; egyetlen mentségem az, hogy én ezt tényleg komolyan gondolom!

MIX-kiáltvány, avagy merénylet a megszokás ellen

• Mi, fiatalok akkor érezzük magunkat jól, ha nem akarják ránk erõltetni a komoly (kockafejû) felnõttek világát. Roppant hálás lennék tehát, ha egyházunk felelõs vezetõi nem akarnák ezt a kezdeményezést is a hagyományos struktúrákba belepréselni... Szívbõl utálok minden bizottságosdit, jelentést, költségvetést, és szavazást! Éljen a fiatalok önkéntes, szabad társulása!! Javaslom tehát, hogy a MIX soha ne váljék hivatalosan a cégbíróság által bejegyzett, és/vagy az Évi Konferenciának alárendelt szervezetté, hanem maradjon a fiatalok alternatív közössége!
• Mi fiatalok forrongó, – hála Istennek – még meg nem állapodott személyiségû emberek vagyunk. Nyitottak vagyunk minden jóra és szépre, éppen ezért rossz lenne, ha barátainkat csak a metodisták közül választhatnánk. Javaslom tehát, hogy a MIX-ben szereplõ „M” ne a „metodista”, hanem a „missziós” szó rövidítése legyen. A formálódó ifiszövetségben tehát hadd vegyen részt mindenki, aki annak célkitûzéseivel egyetért, függetlenül attól, hogy metodista-e, vagy sem. Ez nem jelentene elszakadást, vagy elhatárolódást egyházunktól, sõt! Inkább a kapuk szélesebbre tárását értem alatta, egyfajta profiltisztítást, hiszen a missziós tevékenység így valóban hangsúlyossá válna.
• Mi fiatalok nagyon lelkesek, ugyanakkor lelkesítésre szoruló emberek vagyunk. Ezért azt javaslom, hogy a MIX találkozóinak semmi más témája ne legyen, mint az ifjúsági misszióra való buzdítás! Cseréljük ki tapasztalatainkat, adjunk ötleteket egymásnak... Közben énekeljünk sokat, és imádkozzunk egymásért. Ha valamilyen ötlet megszületik közöttünk, akkor azt a lehetõ legegyszerûbben kellene megvalósítani! Pl.: Ha pénz kell rá, összedobjuk, és az gazdálkodik vele saját belátása szerint, aki az ötletgazda, egyébként pedig beleadva apaitanyait a keze alá dolgozunk. Szerintem ez nem naivitás, mert ha az amszterdami gyémánttõzsdén a kézfogással szentesített üzleteket betartják, akkor mi, hívõ fiatalok miért szorulnánk rá bonyolult pénztári nyilvántartásra? Ugyanígy jól megvagyunk kinevezett, választott vezetõség nélkül is. Hogy kiknek a véleményében ismerjük föl a SzentLélek hangját, ez úgyis közben fog kiderülni. Egy közösen kialakított látás képviselésére pedig idõszakosan megbízhatunk közülünk valakit(kiket).
• Egyházunk vezetõivel az ifjúsági bizottság útján lehetne kapcsolatot tartanunk, mégpedig úgy, hogy õket automatikusan meghívjuk találkozóinkra. Hát ennyi jutott eszembe. További jó fejtörést, de legfõképpen sok imádságban kiérlelt lelki látást kívánok mindannyiótoknak! Szeretettel köszönt Mindenkit barátotok:

• Hecker Róbert

 

MIX stáblista