A szívtipró szívátültetõ

2001 szeptemberében egy ciprusi üdülõhelyen elhunyt Christiaan Barnard dél-afrikai szívsebész, aki a világon elõször hajtott végre sikeres szívátültetést. A szívsebészet és szervátültetés történetében mérföldkõnek számító eseményre 1967. december 3-án került sor a fokvárosi Groote Schuur kórházban.

Christiaan Barnard 1922. november 8-án született a Dél-Afrikai Köztársaságban fekvõ Beafort West félsivatagi kisvárosban. Diplomáját a Minesottai egyetemen orvostudományi karán szerezte 1958-ban. Karrierje majdnem meghiúsult, mert hányingert kapott az elsõ mûtéten, amit végignézett. Szakmai pályafutása tetõpontjának azt tartotta, amikor abnormális szívvel világra jött gyermekeken hajtott végre mûtéteket, melyek minden egyes esetben más és más technikát és ügyességet követeltek. A szívátültetések miatt világhírûvé vált professzor 61 éves korában felhagyott az operálással, izületi fájdalmak miatt, és az öregedési folyamatokkal kezdett el foglalkozni Emellett sokat utazott, elõadásokat tartott számtalan egyetemen, de jutott ideje homártenyésztésre, és ínyencvendéglõinek látogatására. A filmsztár külsejû és mindig ragyogó mosolyú sebész élete során háromszor nõsült, és hat gyermek édesapja. Egy ciprusi szálloda medencéje mellett érte utol a halál. A napozó ágyon pihenve, éppen az „Ötven út az egészséges szívhez” címû könyvet olvasta, amikor felpattant, szívéhez kapott és összeesett.

Christiaan Barnard elsõ operációja óta sokat fejlõdött és finomodott ez a mûtéti eljárás. Az operációt az elsõ évben több mint száz követte a világon. De a fejlõdés megtorpanni látszott a betegek nagyon magas halálozási aránya miatt. Barnard elsõ betege 18 napig élte túl a beavatkozást, és sokáig kivételnek számított az, hogy valaki több évig képes legyen az új szívével élni. A változás a cyclosporin nevû, immunrendszerre ható gyógyszer megjelenésével következett be. A szer jelentõsége abból fakad, hogy megakadályozza az idegen szövetek (beültetett szív) kilökõdését, és ezzel megnöveli a beteg túlélési esélyét. A szívátültetés a fejlett országokban manapság rutin mûtétnek számít.

A kutatás több irányba halad a szívgyógyászat e területén. Egyes kutatók a beteg szívet egy második szív beültetésével próbálják meg tehermentesíteni. Mások állati szervek felhasználhatóságát is vizsgálják, kísérleteket folytatnak majom- és sertésszívvel. A gyenge szívizmok kiváltására hátizommal is próbálkoznak, valamint kísérletek folynak mesterséges szívek megalkotásának céljából. Ezrek élnek más szívvel, és sok ember számára lenne életfontosságú, hogy egy új szívet kapjon. A baj az, hogy kevesebb a donor, mint a rászoruló beteg. De térjünk még vissza a mûszívekhez. Az idei évhez kapcsolódik az a szenzáció, hogy a Loisvillei egyetem orvosai elõször ültettek be emberbe önmûködõ mesterséges szívet. Már a ‘60-as években is próbálkoztak mesterséges szívek létrehozásával, de életképes berendezést csak a ‘80-as évekre sikerült létrehozni. Az akkori mûszívet egy külsõ gép mûködtette vezetékeken és csöveken keresztül, de az emberi donoroktól vett szívátültetés következtében a kísérletek abbamaradtak. A most beültetett szív kis méretû, titánból és mûanyagból készül, és nincs szükség külsõ berendezésekre a mûködéséhez. Viszont ez a módszer nem jelent hosszú távú megoldást. A jelenlegi technikai szint mellett, csak olyan gépet lehet elõállítani, amely pár hónapig képes a beteget szolgálni. A mûszív célja most az , hogy életben tartsa a súlyos szívbeteget a megfelelõ donor megtalálásáig.

Magyarországon 1991 óta hajtanak végre szív transzplantációt az ELTE Ér- és Szívsebészeti klinikáján. Évente átlagosan tíz ilyen mûtétet végeznek el, noha a feltételek több mûtétet is lehetõvé tennének. Az orvosok véleménye szerint 120-140 szívátültetésre lenne szükség évente, de a donorok csekély száma ezt nem teszi lehetõvé. Egy ilyen operáció kb. 5 millió forintba kerül, de ez még mindig olcsóbb a társadalom számára, mintha valakit hosszú éveken keresztül kezelnek.

Láthatjuk tehát, hogy a szívsebészet hosszú utat tett meg Christian Barnard elsõ szívátültetése óta. Nem õ találta föl a gyógyítás ezen formáját, de azáltal, hogy õ alkalmazta elõször sikeresen, fontos szerep jutott számára. 1967. december 3-a óta sok ezer orvos, sok tízezer ilyen mûtétet végzett el, emberek százezreinek életét megmentve. Hálásak lehetünk nekik!

• Schauermann Péter