A jazz
A jazz körülbelül 90 éve született, a lousianai
New Orleansban. Azóta sok változáson ment át,
azopnban a jazz legtöbb mûfaja ma is hallható lemezeken,
vagy kocsmákban, jazzklubokban. New Orleans sok nemzteiségû
kikötõváros volt. Minden nemzetiségenk megvolt
a maga zenéje. (Spanyol népzene, francia katonazene, ragtime,
blues, európai báli zene, stb.) A jazzt a fekete zenészek
hozták létre. A dallamok és a zene hallás
útján terjedtek, így a zenészeknek nem kellett
érteniük a kottaolvasáshoz. A korai jazz-zenekarok
a témáikat a népzenébõl és
a népszerû dallamokból vették. Általában
a kornett (trombitához hasonló hangszer) játszotta
a dallamot. A többi hangszer bonyolult improvizációkkal
kísérte.
Az elsõ jazzlemezt 1917-ban adták ki. A lemezipar gyorsan
fejlõdött. A rádiózás az 20-as
évek elején kezdõdött, s mindez segítette
a jazz terjedését. Az 1920-as évek, a Jazz Age (Jazz
Korszak):az 20-as évek jazz-zenéje a new orleansi
jazz, vagy dixiland. A fehérek és feketék egyaránt
megõrültek az új zenéért és táncért.
Ezt még ma is játszák, néha tradícionális
jazz néven fordul elõ. Az 20-as évekelején
sok jazz-zenész hagyta el New Orleanst, s más városokban,
például Chicagoban próbálkozott a jazzel.
Az 20-as éveknek talán legnagyobb jazz-sztárja
Louis Armstrong volt, aki megváltoztatta a jazz hangzását
is. Azelõtt az egész zenekar végig játszott,
de Louis olyan kíváló trombitás volt, hogy
megengedték, hogy szólozzon. Azóta a jazz szólokra
épül. Az 30-as évek közeledtével
egyre több zenész ment New Yorkba, a rádiózás,
a hanglemezgyártás és a szórakoztatás
központjába.
Az 1930-as években már New York volt a világ jazzközpontja.
Ez volt a swing korszaka. A 30-as években bõvültek
a zenekarok, s így nagy báltermekben is játszhattak.
A zenészek kottát, vagy hangszerelési vázlatot
használtak, és szólókat improvizáltak.
Úgynevezett swing stílusban játszottak ez lágyabb
és egyszerûbb volt a korábbi jazznél. Az 1935-40
közötti éveket hívják swing-korszaknak.
A zenekarokat swingzenekaroknak vagy big band-eknek nevezték. A
big band-ekhez általában egy-két énekes is
tartozott, akik érzelmesen énekeltek. Akorszak egyik legkiemelkedõbb
zenésze a zongorista Duke Ellington.
Az 1940-es évek: hot és cool jazz. Egyes zenészek
a swinget unalmasnak találták, kísérletezni
kezdtek a ritmussal és a harmóniával. Az eredmény
a be-bop vagy modern jazz lett. Erre a zenére nem lehetett táncolni.
A szaxofonos Charlie Parker találta ki a be-bop stílust.
Hatása L. Armstrongéhoz hasonlítható. Stílusa
annyira újszerû volt, hogy sokan azt hitték hamisan
játszik. A 40-es évek vége felé a tüzes,
energikus be-bopra válaszként alakult ki a hûvösebb
cool stílus. (Miles Davis ttrombita.)
Az 1950-es évek új jazze a west coast. Ez Kaliforniában
alakult ki, a coolból. Pontosabb, lazább a be-bopnál.
Sokan továbbra is jobban kedvelték a kifejezõ és
izgalmas be-bopot. De egy még keményebb stílus is
megszületett, a hard-bop. Ez folytatta a be-bop hagyományait,
a ritmus és a tempó változtatásával
kíséletezett. A korszak kiemelkedõ zenésze
volt a dobos Art Blakey.
Az 1960-as évek: a 60-as évek fõ jazzstílusa
a free-jazz volt, mely figyelmen kívül hagyta a harmóniát
és a ritmus korábbi szabályait. Eleinte sokan nem
kedvelték, mert nehezen értették. A free-jazz elnevezés
néhány koncerten zavart okozott, mivel egyesek a free-jazzt
ingyen-jazznek értelmezték, és nem akartak fizetni
a jegyért. Az 1970-es években jelent meg a jazz-funk vagy
fusion. Ebben a jazz és a rock keveredett. A zenészek rock
ritmusokhoz jazz szólokat játszottak. 1980-as évek:
retrospektív jazz. A 80-as években egyes zenészek
a létezõ jazzstílusokatsaját stílusuk
szerint fejlesztették tovább. Az a retrospektív jazz.
Jelentése: régi stílussal új mndanivaló
közlése (pl. Wynton Marsalis trombita). Kortárs
koncertjazz: ezt a zenét improvizálják, de a modern
klasszikus zene is hat rá. Hangversenytermekben játszák,
a felállás bármilyen hangszert magába foglalhat.(...)
A jazz szerkezete: a jazz számok többsége a dallamon
vagy témán alapszik. Az lehet kitalált dallam, vagy
ismert melódia. Ezután a zenészek egymás után
szólokat rögtönöznek a témára. Közben
a többiek ugyanazt a kíséretet játszák,
mint az elején, vagy attól csak kis mértékben
térnek el. Végül az együttes újra eljátsza
az eredeti témát, mintegy lekerekítésképpen.
A refrénszerûen visszatérõ végigjátszott
dallam neve: chorus.(...)
Siptár Miklós
A zenei szerkesztõség címe:
7623 Pécs, Tompa Mihály utca 51.
|