EGYHÁZTÖRTÉNET


2001. november 1.

A misszió hõskora Magyarországon

Mirõl is kellene írnom a következõ MIX-ben? Töprengek, és tanácstalan vagyok, mert valami olyasmit kell találnom, ami elmúlt, mégis aktuális vagy legalább érdekes. Azután rám talál a téma: a misszió. A közelgõ ifjúsági missziós konferencia elõtt talán nem árt felidézni, hogy is kezdõdött a misszió Magyarországon. Nem egyszerû megállapítani, mikor is ért el bennünket az Amerikából indult missziós lendület, ami a 19. században Európában egy sor nemzeti egyház megalakulásához vezetett. Amit biztosan tudunk az az, hogy 1898-ban Robert Möller bécsi lelkész Magyarországon evangélizált, Pozsonyban és a Bácskában. Rendszeres munka azonban csak a Bácskában indult meg, ott, ahol már korábban kiformálódott kis hívõ közösségek fordultak a metodistákhoz, kérve õket, hogy küldjenek egy lelkészt, aki közösségeiket vezetné. Egy Amerikában kiadott német nyelvû lap került az ott élõ svábok kezébe, így ismerkedtek meg a metodistákkal. Mi vonzotta õket? Száz év távlatából nehezen tudunk erre válaszolni. A századfordulón alakult közösségek élõ hitet, személyes hangot, õszinteséget vártak, és legfõképpen a Szentírás üzenetét.
Robert Möllert hamarosan egy fiatal lelkész, Otto Melle követte, s ezzel egy igazi elhivatott vezetõje lett a magyarországi missziónak. A levéltár legrégibb anyakönyve szerint 1900-ban tizenkét tagot vettek fel az ó- és újverbászi gyülekezetbe. Õk várhatták az 1900 karácsonyán Magyarországra érkezõ huszonöt éves lelkészt. 1911-ben, amikor szuperintendenssé választása után Bécsbe költözött, már négy körzetben folyt a munka és több, mint négyszáz ember látogatta a gyülekezeteket. Thüringiából származott, lelkészcsaládból. Már fiatalon szolgálatot vállalt a gyülekezetben, majd a frankfurti szemináriumban tanult teológiát. Felszentelése után pár hónappal hallotta meg a „macedóniai hívást” és elvállalta a magyarországi küldetést, bár nem tudta, mire is vállalkozik igazán. Fiatalos lelkesedéssel kezdte meg a munkát, még magyarul is megtanult idõvel.
Otto Melle nem tartotta igazi ébredésnek azt, ami Magyarországon zajlott, mégis csodálatra méltó, mennyi minden történt itt tartózkodása alatt. A gyülekezetek lassan, de folyamatosan gyarapodtak, újabb és újabb helyeken indult meg az igehirdetés, 1905-ben Budapesten is. Már kezdetben szerveztek vasárnapi iskolákat, nõi köröket, Szenttamáson árvaházat nyitottak. Az alkohol-ellenes Kék Kereszt Misszió már a múlt század óta tevékenykedett a Délvidéken,nem metodisták alapították, de õk is tevékeny résztvevõi lettek. A század elsõ éveiben az egyház több ingatlanhoz is hozzájutott, ami jelezte, hogy a magyarországi munka meggyökeresedett. Többek között ekkor vették meg a Felsõerdõsor utcai épületet egy adakozó kedvû amerikai hölgy, Fanny Nast-Gamble adomá-nyából. (Õ a az amerikai német misszió alapítójának, Wilhelm Nastnak az unokahúga, valamint a Procter & Gamble kozmetikai cég alapítójának felesége volt.) Otto Melle szerkesztette az egyház elsõ lapját, az Evangelsit für Österreich-Ungarnt, majd ennek lett utódja a Békeharang 1910-tõl. Még felsorolni is sok, mi minden történt vele ezekben az években. Többek között meg is nõsült, esküvõjét Budapesten tartotta 1907-ben.
A Magyarországon mindig szívesen látott, népszerû Otto Melle további élete már homályos pontokat is rejteget. A háború után, 1920-ban a frankfurti szeminárium igazgatója lett és elhagyta fiatal éveinek helyszínét. 1936-ban püspökké választották, ekkor azonban már a Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt volt hatalmon, felelõs tisztséget betölteni nem lehetett anélkül, hogy gyanúba ne keveredett volna az illetõ, hogy a náci párt kiszolgálója. Máig nem derült fény arra, volt-e valamilyen kapcsolat Melle és a náci párt között, ennek árnya azonban élete hátralévõ részét beárnyékolta.
Otto Melle Magyarországon mint a misszió elsõ vezetõje maradt meg az emberek emlékezetében. Ha ünnepi megemlékezésre került sor, mindig hazahívták, s õ szívesen tett eleget minden ilyen kérésnek. Mellesleg, a budapesti metodista ifjúsági egyesület Dr. Melle Ottó nevét viselte a két világháború között.

• Lakatos Judit