2002. január

Rendőrsztori

Hecker Héla

Ebben a hónapban a riportalanyom két rendőr volt. Hosszúra sikerültek a beszélgetések, így ezért több részre bontanám ezt a témát. A következő majd a februári számban jelenne meg. A téma: a BŰN. Első áldozatom a Főnök.

- Van-e bűn?

- Bűn természetesen van. Hiszen amióta az emberek társadalomban együtt élnek, azóta mindig fel kell lépniük olyan magatartásokkal szemben, amelyek másoknak kárt okoznak, veszélyeztetik az életüket vagy a vagyonbiztonságukat. Valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy az emberi társadalomnak, amióta legalábbis tudjuk, velejárója, kísérő jelensége a bűnözés és a bűncselekmények elkövetése. És hát ezeket emberek követik el, és nagyon fontos ismérv, hogy bűnösen követik el. Ez azt jelenti, hogy az emberi tudat igenis átfogja a magatartás lényegét.  Ez valamiféle olyan helytelen cselekedet, amelyet akár szándékosan akár gondatlanul követnek el. Persze ezt a törvény bünteti.

- Lehet-e különbséget tenni bűn és bűn között? Van-e kis és nagy bűn?

- A magyar bűntető jog a szó hétköznapi értelmében nem tesz különbséget bűn és bűn között, tehát egy rendőr nem mondhatja azt, hogy ő most a Mariska néni ellopott tyúkjával nem foglalkozik, mert a szomszéd utcából 5 millió Ft-ot loptak el. Az más kérdés, hogy bizonyos helyzetekben lehet a büntetést enyhíteni, sőt, akár teljesen eltörölni. Például, ha a tettes megtéríti a kárt, és "megjavul". De azért ez nem azt jelenti, hogy az illető nem követett el bűnt. Ami bűncselekmény, fontos, hogy kiderüljön, és megneveztessék az az ember, aki elkövette azt, és valamiféle bűntető eljárás során tisztázódjon az ügy.  

Egyelőre ennyi. Most pedig nézzük meg ezeket a dolgokat egy keresztény rendőr szemszögéből. Talán a legszembetűnőbb különbség az, hogy ő két részre bontotta a válaszait. Rendőri és keresztényi részre.  Viszont eléggé sok a hasonlóság is. Beszélgetőtársam a Százados volt.

- A te első kérdésed egyezik az előző beszélgetőtársaméval. Tehát: Van-e bűn, és ha igen, mi számít annak?

- Bűn természetesen van (Szó szerint egyezik!), de kétféle megközelítésből vehetjük. Rendőrként azt kell mondanom, hogy bűn az olyan viselkedés, ami a másik embert megkárosítja, és ezt kell üldöznöm nekem is. Mint keresztény emberke hozzá kell tennem azt is, hogy vannak Isten felé irányuló bűnök is, olyan dolgok, amik Neki nem tetszenek. Hála Istennek az olyan országokban, amelyek a kereszténységre épülnek - ilyen a miénk is - ez a kettő egyezik, így tudok keresztényként rendőr is lenni. Hiszen a Tíz parancsolatra nagyon sok ma is élő törvény visszavezethető. Pl.: Ne lopj! Ne ölj! Ám az isteni szabályok ezen túl mennek. Isten sokkal részletesebben szabályozza a dolgokat, és az Ő szemében sok olyan dolog is bűnnek számít, amit ma még a törvény nem büntet. És hogy mi számít annak? A törvényben azok a dolog, amikkel másnak a személyét sértjük, másnak kárt okozunk. Isten szemében pedig mint már azt mondtam, sokkal több dolog nem helyes.  

- Már csak az összehasonlítás kedvéért is meg fognak a kérdéseitek egyezni, azaz második kérdésed: Lehet-e különbséget tenni a bűn nagyságában? "Értékelhetjük-e?" eltérően a bűnöket? Tehetünk-e különbséget bűn és bűn között?

- Szerintem igen, én legalábbis mindenféleképpen tudnék így differenciálni a bűnök között. Megint ketté kell választanom a válaszomat. A társadalom szemléletében is így jelenik ez meg, van, amiért csak pénzt kell fizetned, van amiért már börtönbe is kerülhetsz. Egy gyilkosság pl. nem egyenlő értékű a gyorshajtással. De szerintem Isten is rangsorolja a bűnöket valamilyen mértékben. Hiszen vannak olyanok, amiket Ő is kiemel, ami szörnyű az Ő szemében is. Ugyanakkor Nála egy nagyon lényeges dolgot megjegyeznék: annak, hogy kis, vagy nagy bűn miatt véted el a célt, hogy kis vagy nagy bűn miatt távolodsz el Tőle, már nincs nagy jelentősége...