2003. február-március

 

Legendás filmek régen...

Gál Krisztina

 

A magyar hangosfilmgyártás a múlt század harmincas éveiben indult útjára, számos máig emlékezetes alkotással szórakoztatva a nézőket. E korszak első filmje volt a Hyppolit, a lakáj (1931) c. filmvígjáték.

 

Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör. A hirtelen gazdagság és egy úrhatnám feleség viszont együtt jár a nagypolgári élettel, aminek nélkülözhetetlen kelléke egy inas. Főleg, ha még azelőtt grófi háznál szolgált! Ez a személy Hyppolit. A külvilág felé arculatot kell tervezni. Természetesen Hyppolit ennek minden csínját-bínját ismeri, a kisujjában van az elegancia és az erkölcs. Antik berendezés, könnyű kis barátnő az úrnak, nagy jövőjű kérő a lánynak, fogyókúra a nagyságos asszonynak, előkelő partyk, művészetpártolás. Az uraságot azonban a gazdagság nem szédíti meg, továbbra is kisember maradna. Tenisz helyett alsózni szeret, a libasülthöz hagymát enne, ingujjban és nem szmokingban vacsorázna. Barátaival - a cérnahang dalárdával - esténként szívesen iszogatna, csakhogy... Aztán a profi Hyppolit is hibázik. Kiderül, hogy az életet nem lehet erőltetve élni, és egyáltalán nem jó befektetés kibújni a bőrünkből. Egy botrányba fulladt party után a ház gazdája végre a sarkára áll és megleckézteti Hyppolitot. Ez többek között abban áll, hogy el kell tűrnie, amint Schneider úr ingujjban vacsorázik, és mindent hagymával eszik. "...a hagymát is hagymával eszem..."-mondja diadalmasan.

 

A történet kifigurázza azokat az embereket, akik azért tesznek meg dolgokat, nehogy lemaradjanak a többiektől, vagy mert azt valaki más is úgy szokta. Kabos Gyula és Csortos Gyula párosa tette filmlegendává. Betétdalai ugyancsak ismertek: "Köszönöm, hogy imádott" és a "Pá, kisaranyom, pá".

 

A másik legendás alkotás a Meseautó c. romantikus történet. Ezt 1934-ben forgatták, s akkor az év legnagyobb sikere volt. Szerelmi történet csűrés-csavarással. Szűcs János bankvezérigazgató már régóta szabadságra készül és éppen ehhez vásárol új autót. Ám a szalonban felkelti az érdeklődését - és hamarosan szerelmét is - egy ott nézelődő ifjú hölgy. Utóbb kiderül, hogy a lány pont az ő banki alkalmazottja. Szűcs úgy intézi, hogy a lány reklám gyanánt megkapja az autót és ő maga szegődik melléje sofőrnek. Kovács Verának természetesen fogalma sincs arról, hogy Szűcs valójában egy dúsgazdag ember. Kicsit megfordított Hamupipőke történet is lehetne. A meseautóval útra kelnek Lillafüredre  egy kis kirándulásra. Vera beleszeret a sofőrjébe, és mint tudjuk a szerelem vak. Szűcs boldog, hogy nem a pénzéért szerették meg, de a szalontulajdonos szerint ez nem igaz. Ha a lány találkozna az igazi Szűccsel, elpártolna a sofőrtől. A két férfi fogadást köt és a kereskedő belebújik Szűcs vezérigazgató szerepébe. Ő most az "ál-Szűcs" és van még egy Szűcs, aki nem Szűcs. Mint mindig, megjelen-nek azok, aki az amúgy is bonyolult szálakat még kuszábbá teszik. Vera aggódó szülei, Halmos úr, a bank titkársági mindenese és Szűcs fülig szerelmes titkárnője. Vera kitart szerelme mellett, míg a derék Halmos el nem árulja neki, hogy "a sofőr a mi Szűcsünk, az a Szűcs meg nem Szűcs". A becsapott lány ekkor ugyancsak fordított játékba kezd. De a romantikus történe-teknek nem szokott szomorú vége lenni...

 

Mielőtt még bárki ötletet merítene magának e történetből, tartsuk szem előtt, hogy az élet és mások reakciói nem előre megírt forgatókönyv. Jobb, ha őszinték vagyunk ahhoz, akit szeretünk.

 

A mai filmek lehetnek legendásak?

 

Ha valami egyszer már bevált a filmvásznon, miért ne működne mai környezetbe átemelve is? Pár évvel ezelőtt mindkét filmet újraforgatták immár napjaink világában. Az új Hippolyt nem a régi Hyppolit. Nem is azzal a szándékkal készítették, hogy a régi legyen. Egy szórakoztató, sztárparádés vígjátékot akartak forgatni. A régi poénok mellé sok újat is kreáltak, a régi slágereket felújították, áthangszerelték. A mai változatba bárénekesnő helyett sztriptízlány dukál és romantika helyett egy icipici szerelem. Az alaphelyzet viszont ugyanaz: az újgazdagok bunkóságát nevetik ki. Pénz van, de nincs hozzá stílus, kultúra, ízlés. A legjobban tehát azok mulatnak a filmen, akiknek pénzből kevés jutott. A film készítői állítják ugyan, hogy ez a változat nem utánzat, de ezt erősen lehet cáfolni.

 

A meseautó mai változatát nagyon negatívan értékelte a filmkritika. Egy film sikeréhez sajnos nem elegendők mindig a jó színészek. A története pontosan ugyanaz, mint az eredetinek, szinte a jelenetek is ugyanolyan sorrendben vannak vágva. A meseautóban nagyon jól felfedezhető, hogyan hirdetik a film szponzorait (pl. a kocsi rendszáma GSM-001). A történet ugyan sok lehetőséget ad vicces helyzetekre, de a forgatókönyvírók nem tudták eredeti ötletekkel gazdagítani. Ami még feltűnő, hogy Bajor Imre - Halmos Béla szerepében - teljesen másolja az eredeti Kabos által játszott figurát. Nincsenek igazán eredeti jellemek, bár a rendező olyan színészeket válogatott ki, akik mostanában a közönség-filmek állandó szereplői és így a közönség kedvencei is. Elhibázott dolog volt, hogy az eredeti film egyes jeleneteit a mai környezethez modernizálva emelték át, pedig nem is illettek oda. Csak azért, mert annak idején is mekkora poén volt. (Például a pecsételős jelenet.)

 

Alapvetően mindkét "remake" elég középszerű. Saját élményeim ugyan kissé hiányosak, mert néha elbóbiskoltam az unalomtól. A régi magyar filmek pedig úgy jók, ahogy vannak.